V�lasszon t�mak�rt ------------------------------- Sz�rakoztat� irodalom Sz�pirodalom Ismeretterjeszt�s H�ztart�s, hobbi �letm�d, eg�szs�g K�pes albumok K�zik�nyvek Gyermekeknek --------@Zene------------- Zene --------@Video------------ J�t�kfilmek Ismeretterjeszt� Gyermekfilmek --------@CD-ROM--------- CD-ROM --------@�TLETBAZ�R--------- �tletbaz�r

�r�, m�ford�t�. 1929. november 9-�n sz�letett Budapesten, zsid� csal�dban. 1944-ben Auschwitzba deport�lt�k, majd onnan Buchenwaldba. A koncentr�ci�s t�borok felszabadul�sa ut�n, 1945-ben visszat�rt Magyarorsz�gra. A h�bor� ut�n fizikai munk�sk�nt dolgozott. 1948-t�l a budapesti Vil�goss�g �js�g�r�ja volt, de 1951-ben, mikor a lap p�rth� lett, felmondtak neki.
Els�sorban olyan n�metnyelv� szerz�ket ford�t, mint Nietzsche, Hofmannsthal, Schnitzler, Freud, Roth, Wittgenstein �s Canetti, akik m�veire is hat�ssal vannak.
Els� reg�nye, az auschwitzi �s buchenwaldi �lm�nyeire �p�l� Sorstalans�g 1975-ben l�tott napvil�got. Az 1960 �s 1973 k�z�tt �rt reg�ny azonban nem �n�letrajz, hanem �n�letrajzi reg�nyform�ban �r�dott m�. A reg�nyt el�sz�r visszautas�tott�k, �s miut�n 1975-ben v�gre megjelenhetett, a hivatalos kritika hallgatott r�la. Ezt a tapasztalatot �rta meg Kert�sz a 2000-ben megjelent A kudarc c�m� reg�ny�ben. Ezt a reg�nyt egy tril�gia m�sodik r�sz�nek szokt�k tekinteni, amelynek els� r�sze a Sorstalans�g, harmadik r�sze pedig az 1996-ban napvil�got l�tott Kaddis a meg nem sz�letett gyermek�rt. A Kaddis az az ima, amelyet a zsid�k a halottaik�rt mondanak. A Kaddis-ban �jra megjelenik K�ves Gy�rgy, a Sorstalans�g-nak meg A kudarc-nak a f�szerepl�je. Elmondja a kaddis�t a gyerek�rt, akit nem hajland� a vil�gra nemzeni, a vil�gra, amely megengedte a megengedhetetlent, Auschwitzot. Tov�bbi m�vei: A nyomkeres� (elbesz�l�s, 1977), Az angol lobog� (novell�sk�tet,1991).
1992-ben jelent meg a G�lyanapl� c�m� k�tete. Kert�sz e sz�pirodalmi form�ban meg�rt napl�ja az 1961-91-es �veket fogja �t. 1997-ben l�tott napvil�got A v�ltoz�s kr�nik�ja, mely az �r�nak az 1991-95 k�z�tt vezetett jegyzeteit tartalmazza.
Az 1989-es politikai v�ltoz�sok ut�n nyilv�nos szerepl�sre is lehet�s�ge ny�lt. El�ad�sai �s essz�i a k�vetkez� h�rom k�tetben vannak �sszegy�jtve: A holocaust mint kult�ra (1993), A gondolatnyi csend, am�g a kiv�gz�osztag �jrat�lt(1998), valamint A sz�m�z�tt nyelv (2001).
A nyolcvanas �vekt�l sz�mos d�jban �s elismer�sben r�szes�lt: F�st Mil�n-jutalom (1983), Forintos D�j (1986), Artisjus Irodalmi D�j (1988), J�zsef Attila-d�j (1989), D�ry Tibor-jutalom (1989), Az �v K�nyve Jutalom (1990), �rley-d�j (1990), a Soros Alap�tv�ny �letm�d�ja (1992), a Soros Alap�tv�ny D�ja (1995), Brandenburgi Irodalmi D�j (1995), M�rai S�ndor-d�j (1996), a lipcsei k�nyvv�s�r Literaturpreis f�r die europ�ische Verst�ndigung nev� nagyd�ja (1997), Friedrich Gundolf-d�j (1997), Kossuth-d�j (1997), Jeanette Schocken-d�j (1997). 2002-ben Kert�sz Imre kapta az irodalmi Nobel-d�jat. Els� magyark�nt olyan jel�ltek k�z�l lett d�jazott, mint az amerikai Philip Roth, John Updike �s Thomas Pynchon, a d�l-afrikai J. M. Coetzee �s a szom�liai Nuruddin Farah.
Leg�jabb reg�nye, a Felsz�mol�s id�n l�tott napvil�got.

Kert�sz Imre